Borsa
|
| |
szeptember 28, 2002
elmentem. ahogy vartam, nem volt valami nagy szam. az egyik par hamar haza is ment, ahogy hallottam a lanyzo 8kor mar agyban van. ez sokatigero lehetne, ha nem aludna el kb 5 perc alatt. hmmmm, remek kapcsolat lehet.
miert vagyunk olyan turlemetlenek a szuleinkkel? en is. nem csak masok. nem akarjuk meghallgatni oket, amit mondanak mindig nehez es erthetetlen. nekunk, gyerekeknek. kozben pedig csak jot akarnak. lecsapjuk a telefont, es ha nem, akkor kiabalunk veluk.
ertem, tudom, nem szeretnenek nekem rosszat, de annyira maskepp latjak a vilagot, es annyira nem vagyunk mar rajuk utalva, hogy zavaro, ha megprobaljak megoldani a problemaimat. en szerencsesnek mondhatom magam, mert a papam megerto. remelem most is az lesz, ha mar az elso estem sem otthon toltom, vele.
9/28/2002 borsa
szeptember 27, 2002
nincs kedvem elmenni. nagyon nincs.
de ha meg nem megyek, akkor meg inkabb epul a csigahaz es meg csak esely sem lesz a bontasra. pedig az engedelyt mar megadtam magamnak. sot, rendeletben koteleztem magam, hogy most aztan de tenyleg. csak sikeruljon!
a legszebb kotesmintak. istenem, hat ezt is megertem, ilyet vettem. de legalabb nem fog unatkozni. es ha vegre beut a gyerekaldas, aminek azt hiszem eppen itt lenne az ideje, akkor lesz mibol kinezni a gyerekruha mintajat. remelem en nem erem meg, hogy ilyen ajandekot kapjak. meg ha tudom is, hogy o orulni fog neki. ha nem, hat a fejere huzok vele.
holnap mar szombat van. es aztan vasarnap es aztan meg hetfo es kedden mar mehetek is haza. addig gyorsan eltelik az a kis ido.
szombatvasarnaphetfokedd
egy nap. egy egyetlen napocska :) mondta a draga. en hiszek neki. ugyhogy holnap este el is megyek tancolni vagy zenet hallgatni, hogy gyorsabban teljen az az egyetlen nap. talan csak depresszios vagyok es azert tunik neha olyan kilatastalannak az egesz.
nem szeretem a telet. vagyis igen, a telet szeretem, csak ezt a sotetet, ezt valahogy nem szeressem. olyan nyomaszto. kakaoval, agyban ucsorogve, vagy takaroval a hatamon az ablak mellett meg csak hagyjan. de igy? egyedul... szomoru tel lesz ez megint. talan majd a karacsony segit rajta egy pindurit. nagy siras, szipogas, konnyek visszatartasa szenteste, ajandekozas, kajalas es hanyattdoles. mint minden evben:) csondes tevenezes, az eppen aktualis koztarsasagi elnok meghallgatasa, de azt mar csak csukott szemekkel, csukott fulekkel.
sok volt a suti, meg a hal meg a minden.
na abbahagyom, mert meg a vegen elbogom magam.
honvagy, a fene vigyen el.
9/27/2002 borsa
sikerult. C nemet pontossaggal erkezett es kifaggatott.
kicsoda micsoda vagyok, mit tanulok, hol lakok, mit csinalok ha eppen nem haza akarok menni es egyebkentis. ja, es mit csinal az apukam?? ennek csak akkor szakadt nagyjabol vege, mikor mondtam, hogy az en dragamhoz megyek. mert nagyon hianyzik.
ez igaz is.
meg nem tudom draga apam mit szol majd, hogy miutan hazavisz, rogton le is lepek. haha
csak remelem, hogy nem fog megsertodni, vagy legalabb megerti. es remelem en is meg fogom erteni, ha reg nem latott gyermekem kiszolgaltatja magat velem, majd ellep almai nojehez/ferfijahoz. akkor eszembe fog jutni, mit is tettem szegennyel. sanyaru a szuloi sors. ha mindez bekovetkezik, akkor termeszetesen apam ott fog mosolyogni a bajsza alatt es jokat mulat rajtam. magaban. eloveszi "bizony-bizony, kislanyom"-nezeset es en szotlanul fogok leroskadni egy szekre. latom magam elott a helyzetet...
nade. elobb erjek haza. vegre. minden becsomagolva, amit mar tudtam.
a masik fele csak ma vagy talan csak hetfon erkezik.
es kivetelesen megprobalok keves ruhat magammal vinni, igy is mar olyan vagyok, mint egy koltozo ciganycsalad. a sator hianyzik meg a hatamrol, es teljes lenne a kep. nem is ertem, masok hogyan kepesek egy darab fogkefevel elindulni. legyen Praga vagy barmi mas az uticel. en erre keptelen lennek. a kedvenc.... es most jon a lista, mind szeretnem magammal vinni. es a tigris is jojjon, mert hatha felni fogok a sajat agyamban egyedul. meg talan meg a kisparna befer. de nem, azt most nem. jajj, a fenykepezo. uristen, akkor kell a tolto is az elemekhez. uh, tolto. telefonhoz is kellene. es igy tovabb
hat ezert nem tudok en elindulni csak ugy egyszeruen. meg jo, hogy irom, eszembe jutott, kell a fenykepezo zsinorja is.
ebbe fogok beleorulni.....
de nem. tegnap annyira felporgettem magam egy amugy nagyon enyhe nemet kaveval, hogy mint egy orult, rohantam at a varoson. megtehettem volna szep nyugodtan is, de nem, nekem rohannom kellett. mire hazaertem, csurom viz volt a hatam, lihegtem, remegett a gyomrom.
es nem volt net.
valami csodaval hataros modon itt idonkent elmegy az internet. senki nem tudja, mitol vagy hova, egyszercsak nincs. aztan persze visszajon, akkor lehet megint bamulni a monitort. halleluja. ennek a kiesesnek koszonhetoen viszont tanultam. keszulodes a vizsgaidoszakra. lassan a hazidolgozatnak is neki kene allnom, mert nem fogok tudni 25 oldalt osszetenni ket nap alatt. a vazlat, a tartalomjegyzek mar majdnem teljesen kesz van. hetfon megmutatom a konzulensnek es ha rabolint, nosza, olvasas veg nelkul.
most el, takaritani kell kicsit, mert mocsok van. nem nagyon, de van. korbezummogom ezt a par negyzetmetert es rendetrakok.
csunya trehany diszno vagyok.
9/27/2002 borsa
szeptember 26, 2002
ma megyek megbeszelni, egy munkaebed kozben, mikor es hogyan megyek vegre kicsit haza.
illetve udom mar, hogy mikor es hogyan, de ha mar szivesseget tesz C, akkor legalabb annyit megtehetek, hogy elmegyek enni vele es megbeszeljuk a reszleteket. peldaul, hogy hol ad at az apukamnak.
jaaaaaj, olllllyan nagon varom mar. ezt a par napot alig birom mar :)
9/26/2002 borsa
szeptember 25, 2002
beirtam es elszallt a gepem. egyszer csak megallt.
ugyhogy most irhatom ujra. E mar ugyis "reklamalt", hogy miert nem irom... :)
nem tudom mitol, most mintha mar jobb kedvem lenne, pedig az elobb meg nagyon duhos voltam. ramfogtak egy uzletben, hogy lopni akartam. vagy nekem legalabbis igy tunt a vegen. aztan majd mindenki eldonti, minek vette volna o maga.
elmentem egy viszonylag nagy elektronikai es hifi cuccokat arulo uzletbe, mert szerettem volna egy mp3-lejatszot venni/nezni. eleg sokaig nezegettem oket, es mar majdnem sikerult is a kassza fele hurcolnom egyet, mikor talaltam egyet, kibontva. valoszinuleg itt szurtam el a dolgot. hogy nem kerestem fel oraig egy szerencsetlenhuje eladot.
tudom, milyen eladonak lenni egy melos es stresszes napon, senki nem mondhatja, hogy nem ertenem meg oket, en irodakukac. de egy ennyire arogans es eletunt urget nem lenne szabad oda beallitani. egy kibontott doboz miatt, amit meg csak nem is en nyitottam fel, olyan cirkuszt csapott, hogy csak neztem. hogy jobb lenne nem csinalni ilyet, ertsd: hasznalati utasitas olvasasa a nyitott doboz felett, mert ez igy lopasi kiserletnek minosul. es meg veletlenul idehivja a biztonsagi vaut...
itt teljesen elkerekedtek a szemeim. hat hogy lehet valaki, ket mondat utan ilyen? mert meg ha megprobaltam volna. vagy mondjuk nem ott folotte olvastam volna azt a csinos kis konyvet. nem is tudom, hogy jutott ilyesmi az eszebe.
engem igazabol a hang es a mod bantott, ahogy szolt. miert nem lehet ezt kulturaltan kozolni? esetleg felhivni a figyelmet a szerencsetlen es agyatlan vasarlonak, hogy ilyet nem szabad. mert ok nem orulnek neki. vagy barmi. de iiiiiigy???
na mostmar nem huzom ugy fel magam, mint mikor hazajottem, de akkor is zavar a dolog.
gyerekkoraban mindenki elemelt egeszen biztosan a kozertbol egy zacsko cukrot. ezen azt hiszem senki nem akad fent, en legalabbis nem csinalok ebbol komolyabb ugyet. ettol meg senki nem lesz bunozo vagy tolvaj. meg en sem. eh, nem is tudom, mit mondhatnek.
elkertem a panaszkonyvet, azt mondtak, az nincs, de mondjam meg ki volt az illeto es elkuldik a fonokhoz fejmosasra. nem mondtam semmit. nem, nem banom. inkabb csak bant ami tortent.
es valoszinuleg nem naluk fogom megvenni ezt az izet, ha eljutok odaig. el is ment tole a kedvem :(
9/25/2002 borsa
szeptember 23, 2002
igen! megnyertek, talan most megint egy kicsit nyugi lesz.
na persze ezzel az eredmennyel nem tul sokan voltak a kulfoldiek kozul elegedtettek, de ez ertheto is. vegre akadt valaki, aki nem az amerikaiak feneket nyalja, aki nem egy marionett-figura.
volt is nagy izgulas tegnap este, koromragas veg nelkul. reggel direkt egy oraval elobb keltem fel. csukott szemmel elvanszorogtam a tevehez es megkerestem az allami csatornat, ki mit szol a dologhoz. olyan erdekesek voltak, hogy kicsit el is kestem miatt az iskolabol. halistennek nem haragudott a kedvenc, es mellesleg verdammt jokepu angoltanarom. o is ezt nezte reggel. ezt kesobb meg is beszeltuk, es azt hiszem nem is volt koztunk olyan, aki ne orult volna ennek az eredmenynek.
az ellenzek boszen szavalta meg tegnap este, majd ok megmutatjak, ennek a kormanynak mennie kell. erdekes lesz az elso par honap, ez biztos. ahhoz elegen vannak, hogy meg tudjanak akadalyozni fontos reformokat, amikre pedig szukseg lenne. csak remeljuk, hogy ok is belatjak, egy tamogato es nem visszatarto ellenzekre van/lenne szukseg.
nade ez majd kiderul. elobb a sajat orszagunkat kell kicsit kipofozni.
wow, tennap volt a kezemen egy nagggyon nagy madarpok. igazan buszke vagyok magamra, mert a pokok nem tartoznak a kedvenc haziallataim koze. sot. mondhatni irtozom toluk, foleg azoktol a hosszulabu, test nelkuli szornyektol. akkor inkabb ebren maradok ejszaka meg egy kicsit.
mert ugye a multkor is megharapott egy. ztan megegy. egyszer a szemoldokomon lett egy krater, aztan meg a popomon. hat ki latott mar ilyet?? a fenekem meg megertenem, eleg harapnivalo. na de a szemoldokom???
es ezek utan en! teljesen szabad akaratombol, odadugtam a kezem egy tenyernyi pok labai ala.
nagyon buszke vagyok magamra. van rola fenykep is.
9/23/2002 borsa
szeptember 22, 2002
korankeles. es igen, ma sikerult valami ertelmeset csinalnom!
elmentem az allatkertbe. nyilt nap volt, de ezt csak tegnap este tudtam meg, amikor banatomban elmentem setalni. en kis buta azt hittem, hogy este 6kor meg nyitva lesznek. nagy baj azert nem tortent, elmentem a masik iranyba, ittam egy pohar nagyon finom rizlinget es olvastam a konyvemet. probaltam magam jobb kedvre deriteni. nehez nekem tavol az otthontol.
ez a ma delelotti setalas jot tett, foleg mert olyan sokminden megfordult a fejemben.
aldatlan egy allapot ez. ez a buta csigahaz. valoszinuleg majdnem mindenkinek van, kisebb vagy nagyobb. nekem sajnos egy egeszen nagyot sikerult epitenem es most nem tudom, hogyan is masszak ki belole. hogy mennyire igy van, azt az iskolaban mutatta meg az egyik tanarom. na nem valami celzott lovessel talalt el es terultem hanyatt, hanem arrol beszelgetve, mikent kell/lehet embereket vezetni, bontott ki engem es par teszt segitsegevel en sajat magamat is. oszinten valaszolva a kerdesekre egy csomo dolog kiderult rolam, sajat magam szamara.
tobbek kozott, ez a csigahaz is. biztos, hogy en is maskepp latom magam es masok is maskeppen engem. ez igy termesztes. nehez is teljesen objektiven megitelni magunkat. szeretnenk, ha jobbak, szebbek, szimpatikusabbak lennenk, mint vagyunk es csak nagyon kevesen kozulunk vallaljak azt, amilyenek. hogy ki miert teszi, nem tudom megmondani. csak azt, hogy engem mennyire megvaltoztatott ez a kornyezetvaltozas.
felnottem, nagyon hirtelen, szuksegszerusegbol. nem mondom, hogy rossz vagy jo. nem is lehet igy elvalasztani egymastol a kettot. vannak jo hatasai, peldaul hogy teljesen es vegervenyesen onellato lettem. megallok a sajat labamon. nem hianyzik, hogy valaki tamogasson.
es aztan megis. foleg most, hogy a csigahaz merete kiderult. kiderult...? valahol tudtam mindig, de most szembe kerultem vele, nem tudtam a fejem, mint egy strucc, egy jo mely lyukba dugni. elfutni, nem torodni vele. szerettem volna nem latni. tudatalatt ott volt mindig. felelmek, megfelelni akaras, honvagy, de nem akartam roluk tudomast venni, mert azt gondoltam, akkor eltunnek.
nem fognak. jo lenne lekuzdeni oket, szejjeltorni ezt a hazat, az alarcot. egy darab biztos marad belole es ez nem is baj. de a nagyjat le kell valahogy vesni magamrol. igy sem magammal, sem vele nem leszek boldog. el kell neki is mondanom. hogy segitsen. nem szegyen, ha valaki segitseget ker. ha bevallja, hogy nem gyozi egyedul.
setalas kozben elojottek a felelmeim is. hogy mukodni fog-e ez a kapcsolat. hogy megert-e tenyleg. de ezt majd vele. otthon. szepen kettesben.
a nagymamam levelen majdnem elsirtam magam a villamoson. felnott fejjel! sok hibaja van, de a levelei mindig nagyon sziven talalnak.
nem tudom, hogy csinalja. talan az a rengeteg szeretet, ami belole arad, az teszi. hogy nekem csak a legjobbat kivanja.
ugye, minden nagymama ilyen?
9/22/2002 borsa
szeptember 21, 2002
korankeles. semmitteves. ma megint. tanulni kene lassan, hogy azt a dolgozatot be tudja fejezni idoben. kivetelesen.
de legalabb megvettem, amire A korulbelul 25 eve nem kepes. na talan csak 20.a lenyeg, hogy orulni fog, es nem csak ennek, hanem nekem is:) a legjobb lesz megkernem, hogy hozzon el ha hazaerek. joooo, talan onzes, de igy o is megkapja, amit neki hoztam es en is elobb "szabadulok" otthonrol. biztos megerti, hogy valaki mas miatt rohanok haza.
jaja, lassan el kell eresztenie, barmennyire is nehezere esik. ha telefonalunk mindig megkerdi, es Vele mi a helyzet? Tudom, hogy boldog, ha en boldog vagyok, de megis erzek a hangjaban valami szomorusagot. vagy talan csak meg van fazva? akarhogyis van, orulok nagyon, hogy nem csak karacsonykor latom majd.
ho mindenhol, a legszebb lenne, ha nem olvadna es vagy lenne mocskos az autok kipufogobuzetol. csak ropogna a talpam alatt, nagyokat setalnank es cukros-fahejas mandulat ennenk, marekszam. nagy beszelgetesek a meleg kalyha mellett, csinalna nekem kakaot reggelire, aaaaahh, de hianyzik ez nekem. es megsem tudom elkepzelni, hogyha innen hazamegyek vele lakjak. az utobbi idoben, foleg hogy nemreg otthon voltam, tudasosult bennem, mennyire bezarkoztam. biztos ezert is hianyoznak az otthoni barataim ennyire. mondjon aki amit akar, egyszeruen nincs kedvem ezekhez a folyamatosan mosolygo es jopofizo emberekhez, akik kozben egeszen mast gondolnak rolam. nem mondom, hogy az otthoni bekepzelt eladolanyok kedvesebbek nekem, sot, de ez a cukormazas, negedes vilag nem nekem valo.
vagy velem van a bak, egy unatkozo hulye elkenyeztetett liba lennek? csak nem.... uh, kirazott a hideg a gondolattol, brrrrrrrr
haha, sasha megint nagyon vicces klippet csinalt. vagy csinaltak neki. a szam nem kulonleges, talan csak ezt probaltak vele ellensulyozni. sikerrel. helyes gyurmafigurak dobaljak a szoba berendezeseit egymasnak. hogy mibol indul a dobalozas nem meselem el. gusztustalan, de jopofa :)
lesz ennek meg folytatasa, legalabbis nem tervezem abbahagyni. de majd persze kiderul.
szerelmes nem lesz, nem akarom megint megbantani.
9/21/2002 borsa
|
|
| |
|
|
|
